...W'hkret Yl Aranur az utolsó fasor előtt állt, mely a céljától elválasztotta. Egykor gazdagon díszített fekete köpenye tépetten lobogott a hajnali szélben, ahogy hosszú csontpálcájára támaszkodva figyelte az erdősáv fölé magasodó baljós sziluettet. Minden figyelmét ez kötötte le, hiszen réges-rég felülemelkedett már az olyan hétköznapi dolgokon, mint amilyen egy tépett köpeny. A legendákban az egyszerű emberek és más teremtmények a hozzá hasonló lényeket a rettegéstől suttogva Zombi Bárónak nevezték. A kifejezés pontatlan volt: W'hkret Yl Aranur egy nagyhatalmú élőholt nekromanta volt, aki céljai érdekében bármit felhasznált. A zombik csak egyike voltak az általa előszeretettel teremtett és irányított élholtak hadainak. Bár teljes, már-már természetfeletti csend uralkodott körülötte, a nagyúr érzékelte a háta mögött engedelmesen várakozó szolgák tömegét. Árnyak, lopózó csontvázak, lidércek, kísértetek, sőt még a két élő csatlós, a két elmebomlasztó is türelmesen, mozdulatlanul várta uruk parancsát.
Hagyta, hagy várakozzanak. Ő huszonöt évet várt erre a pillanatra. Ennyi idő telt el azóta, hogy egy ősrégi fóliáns homályos, utalásokkal és rejtvényekkel tűzdelt leírásában a Hatalom Zikkuratjának pontos helyszínéről először olvasott. Ez a hatalmas, ősidőkből származó építmény még jóval a Ködök Kora előttről származhatott, hiszen az akkori hőskölteményekben is szó esik róla. Senki, sem élő, sem holt nem gondolta, hogy ez a csoda valós. És ő most mégis itt áll előtte! A huszonöt év kutatás hihetetlen erőfeszítések jegyében zajlott: W'hkret Yl Aranur minden követ megmozgatott, csak hogy eme nagyszerű építményt meglelje. Poros kazamatákat kutatott és küzdött végig, emberekkel és más teremtményekkel csatázott, hivatalnokokat és tudósokat vesztegettetett, zsaroltatott és öletett meg szolgáival, több könyvtárra való könyvet és tekercset olvasott végig, nem kímélve hosszú élőholt léte során megszerzett javait sem a kutatás során.
A tét hatalmas volt: a Hatalom Zikkuratja birtokosát olyan tudással ruházta fel, amelynek segítségével - igaz hosszú idő és sok áldozat árán - de isteni létet nyerhetett!
És végre elérkezett a nap, amikor ez a tudás az övé lehet. Itt, az elátkozott Kiégett Földek egy eldugott, ismeretlen szegletében megtalálta a Zikkuratot! Szolgáival hónapokkal ezelőtt indult el rejtett kastélyából, hogy útjuk során atlantiszi őrjáratokkal, Sötét Por Lázadó rohamcsapatokkal és az Ököl Puszta vad, ork martalócaival hadakozva most célhoz érkezhessen.
Egyetlen rövid intéssel parancsot adott csapatainak, hogy kövessék, miközben megindult, hogy birtokba vehesse jogos tulajdonát. Ahogy kiért a fák közül megállt és tekintetét a sötét, irdatlan kőtömbökből felhúzott piramisszerű építmény tetejére emelte. Az épület csúcsa földöntúli, gomolygó, ködszerű világosságban játszott. - Igen - gondolta -, most már az enyém vagy! Diadalmas gondolatait és a csendet a széles tisztás túloldalán hirtelen kettétörő fiatal fa recsegése és ropogása törte meg. A törmelékre ügyet sem vetve, mely szinte elborította horpadt, sok csatát látott páncélját, egy hatalmas atlantiszi csatagólem dübörgött ki a tisztásra! A mágikus gépezet mögött kisebb gólemek, technomanták és atlantiszi katonák egész sora tűnt elő az erdősávból.
Az atlantisziak még csak nem is rendezték soraikat, amikor a hajnali napsugarat hirtelen sötét alakok takarták el és eget rengető csatarikoltást hallatva vad Draconumok ereszkedtek a tisztásra. Válogatott csapatukban varázstudók és nagyhatalmú harcosok meredtek vészjósló szemekkel a két ellenséges csapatra.
Mintha még ez sem lenne elég, a Zikkurat egyetlen szabadon maradt oldala felől egy villanás után hatalmas robaj hallatszott: Az oszladozó füstből rohamozó troll lovagok bukkantak elő, akiket mágustársaik segítettek a háttérből, azonnal minden irányba elindított gyilkos varázslatokkal!
W'hkret Yl Aranur a dühtől tombolva adta ki a parancsot a támadásra. Oly közel van céljához, és nem is egy, hanem három ellenséges csapat is megtalálta, sőt veszélyezteti hosszú kutatása jutalmát! De nem bukhat el. Most már nem. Sikerrel kell járnia...
...És mindenkinek, aki e végső lépés során útjában áll, meg kell halnia!
Törpördög
.
A Hatalom Zikkuratja
Törpördög-ben egy író veszett el, ez tuti, de a kedvcsináló bevezető után lássuk magát a játékot!
Scenárió típus: king of the hill (a hegy királya) Játékosok száma: 4 (ideális esetben), de lehet kevesebb is. Játéktér: 4 játékos esetében egy kb. 150 x 150 cm sík terület Seregek pontértéke: legalább 400 pont / sereg, de a túl nagy pontszám lelassítja a játékot. Teszteléseink alapján 500 pont / sereg, és 4 résztvevő az ideális a legélvezetesebb csatákhoz. Csatatér elrendezése: A Hatalom Zikkuratja az egyetlen tereptárgy. Ezt a csatatér közepére, a játékosoktól egyenlő távolságra kell elhelyezni. ( a középpontját). Más terepet nem lehet használni. A zikkurat maga egy legalább 5 szintből álló piramis, melynek minden szintje egyre kisebb, úgy hogy a legfelső szinten egyszerre két gyalogos, vagy egy lovas figura férjen csak el. (Dobozokból, vagy kisebb-nagyobb könyvekből lehet megépíteni, nekünk a könyvekből épített tetszett eddig a legjobban.)
A játék célja: a legtöbb pontot szerző játékos nyer. Pontokat akkor szerez egy játékos, ha egy figurája legalább egy körön keresztül a zikkurat tetején áll. (egy teljes kör = az adott játékos körének végétől ugyanennek a játékosnak a következő körének eleje.) Ha egy adott körben csak egy játékos harcosa van a csúcson, azért 2 pont jár, ha két különböző csapatból van fent egy-egy nem Demoralizált bábu, akkor 1-1 pont.
Időkorlát: 4 játékosnál min. 2, max 3 óra, 4 perces körök játékosonként, érdemes mérni, hogy ne lehessen az időt húzni.
Speciális szabályok: 1. Mozgáskor a zikkurat minden új szintjére való fellépéskor a harcosnak meg kell állnia. Az épület mágikus védelme ezt a repülő lényekre is rákényszeríti. 2. Lebegő szinten ezért semmilyen lény nem tartózkodhat. 3. Lefelé haladva nem kell megállni a szintek között 4. Távharc esetében, ha a támadó legalább két szinttel feljebb van, mint a célpont, akkor a közöttük lévő lények nem blokkolják a tűzvonalat. Ez fordítva is igaz, de ha a támadó van lejjebb, akkor a szokásos -1 módosító van érvényben. 5. Ha a játék végén a pontozás holtversenyt eredményez, akkor az nyer, aki több pontnyi ellenséges lényt pusztított el. Ha ez is egyenlő, az nyer, akinek a serege kevesebb pontértékű, utána ha még ez is egyezik, az a győztes, akinek a csapata kevesebb figurából áll.
Megjegyzés: Bár ez a scenárió eredetileg még a Mage Knight első kiadásának idejében készült, remekül játszható az új szabályok szerint is, sőt. A lerohanás (surge), az összefogás (gang up), a lovasok, varázslók és az új képességek mind-mind színesítik ezt a scenáriót. Négy játékos esetében iszonyatos 'hentelés' szokott zajlani a piramis minden szintjén, mert az, hogy csak egy célpont birtoklásáért zajlik, még a passzívabb, kivárósabb játékosokat is cselekvésre sarkallja. A speciális szabályok miatt sok olyan figura is játékba kerülhet, amivel eddig a kutya sem játszott. Pl.: Mindsifter, Wereraven: Gondoljunk csak a piramis csúcsáról mágikus befolyással legalulra, az ellenséges sereg kellős közepére küldött harcosra, mindezt persze úgy, hogy azoknak háttal landoljon! :)) (erről mesélhetnék sajnos-crull) Vagy Technomancer: mágikus lebegtetés-Hmmmm. (ezt meg a többiek élvezték, hi-hi) Stb. stb. Az egész csatát lehet bonyolítani időjárás és birtok kártyákkal, vagy azzal, ha mindenki csak egy frakcióba tartozó lényekkel nyomulhat.
A zikkuratok egyébként az ókori Kelet ( ha jól emlékszem Mezopotámia, Babilon, Ur és más városállamok) népeinek piramisszerű építménye volt, egyes helyeken még ma is megtalálhatók romjaik. A scenáriót a neten találtam régen, bár azt jól átdolgoztuk és kiteszteltük a barátaimmal, hogy a legélvezetesebb variációt találjuk meg, viszont a bevezető fikció miatt minden felelősség engem (Törpördög) terhel!
Jó gyakást!
Törpördög & Crull |